2. fejezet

A fejezet írója Szasza. Alesha beceneve pedig Aly és amikor ezt írom akkor nem azt mondom hogy ajjj xD

(Alesha szemszöge)

Sírtam. Jobban sírtam mint valaha. Ezeket a leveleket nem tudta volna kitervelni nővérkém akit nem mellesleg imádtam. Nem mutattam ki de így volt nagyon szerettem és egyben utáltam mert nem bírta elfogadni a boldogságom, ami úgy néz ki nem is volt igaz. Nem volt igaz mert Alton megcsalt. A leveleket eláztatta az arcomról patakokban folyó könny. Kikászálódtam az autóból és elindultam a ház felé, közben könnyeimet letöröltem arcomról és egyre jobban kezdett felmenni bennem a pumpa! Nagyon haragudtam Altonra. Nem, nem fejeztem ki jól magam. Meg akarom ölni! Erőteljesen gondoltam nővéremre így sikerült eljuttatnom hozzá pár gondolatomat amiből nyilvánvalóvá vált számára mire is készülök.... Nagyon reméltem hogy leállít mielőtt megölöm. Nem volt kedvem börtönben tölteni az egész életem. Úgy robbantam be az ajtón mint valami bomba. A nappaliban Diana és Alton ült. Mikor odaértem Diana felkapta a fejét és csak somolygott, míg Alton felpattant és hozzám rohant könnyeimet látva.
-Szemét állat! - Sikítottam mintha éppen a halálba készülnék. Ellöktem  magamtól azt a férget. És bosszú szomjtól izzó szemekkel rontottam neki.
-Alesha mi a baj? Mit tettem? - Alton ijedten ugrott hátra így elkerülve öklömet.
-Hogy mi a baj? Hányadik vagyok neked Alton? A levelekből ítélve legalább az ötödik, ami nem is lenne gond de neked egyszerre van ennyi barátnőd!!!
-Tessék? Ez hazugság Aly ! Diana már megint kitalált valamit! Higgy nekem!!
-Akkor már inkább a nővéremnek hiszek mint neked! Tudod mit Alton ? Elegem van ! A levelek.... és állandóan valaki mással láttalak csókolózni amit betudtam Diana őrült szívatásainak ! De így már egyáltalán nem vagyok biztos benne hogy ő találta ki!!!
- Komolyan így gondolod? Ebben az esetben akkor igénybe veszem Diana szolgáltatásait ami lehet hogy csak egy estés kaland ,de sokkal jobban járok vele, mintha rád várnék! Te sosem mentél tovább a csóknál és már kezdek megőrülni!
- Alton! Takarodj! Most! - Úgy ordítottam vele mint még soha! Hogy engem nem becsült meg még rendben van de hogy még a nővéremet is cseszteti!!
- Akkor itt vége? - Nem volt annyira kiakadva mint amennyire egy szakítás után az embernek kellene.
-A cuccaidat postán küldöm!! - Jól értelmezte a mondatom. Vége. Kirohant és fél perc múlva már csak a kerekek csikorgását hallottam.
- Diana.... sajnálom. Sajnálom mert nem hiszem hogy te voltál... nem te küldted rá azokat a lányokat... - Nem szólalt meg csak nézett.- Egyedül szeretnék lenni, ha nem gond akkor felmegyek. - Csak bólintott, én pedig felrohantam a szobámba. Sikeresen megcsúsztam a szobámban lévő szőnyegen de óriási szerencsémre az ágyba estem. Egy pillanatig mozdulatlanul feküdtem majd rögtön felpattantam. Kezemmel undorodva töröltem meg arcom. Az ágyról szinte letéptem a lepedőt és a földre is keményebben dobtam a takarókat a kelleténél!
Berohantam velük a fürdőbe de nem fáradtam a mosógéppel rögtön a kukába hajítottam az összeset!
Szívem összeszorult mikor arra gondoltam hogy mindennek vége. Elvesztettem azt aki fontos volt számomra. De nem mondhatnám hogy az életet jelentette számomra csak egy 1 éves kapcsolat volt ami jól is működhetett volna. De nem működött. Szerencsétlen vagyok minden téren. Na jó ez nem igaz. Diana sokkal szerencsétlenebb. Ez boldogsággal töltött el! Már csak 10 nap volt az iskola kezdésig. Úgy döntöttem ma itthon fogok fetrengeni az ágyban és az önsajnálatban, holnap pedig elmegyünk beszerezni a könyveket , a füzeteket és minden mást ami még kellhet... Felhúztam a tiszta ágyneműt és befeküdtem. Egy ideig még gondolkodtam, majd akaratom ellenére elaludtam. Sokat forgolódtam és mikor már meguntam felkeltem, de az óra még csak  hajnali 6-ot mutatott. Nem igazán tudtam mit csinálni így legjobbnak láttam ha fürdök  egy jót. A kádba forró vizet engedtem és nyomtam bele egy kis tusfürdőt is. Bőrömet égette a forró víz mikor bemásztam, de nem foglalkoztam vele. 2 órát biztos hogy bent töltöttem a forró vízben ami időközben langyossá hűlt. Kimásztam és magam köré tekertem a törölközőt. Már szinte reszkettem a hidegtől de nem igazán érdekelt.
- Diana segítenél? - ordítottam, de tudtam hogy úgy is meghallja, ha máshogy nem akkor a gondolataimat. Jól gondoltam. Hallottam lépteit amint felfelé tartott a lépcsőn. Pár másodperc múlva pedig kopogtak az ajtón. Meglepődtem. Ez nem az ő stílusa. Általában ajtóstul ront a házba... vagy a szobámba.
- Gyere!- fölösleges volt kimondanom de már megszoktam Alton miatt.
-Miben segítsek? - kérdezte de már tudta a választ.
-Arra gondoltam hogy ma már elmehetnénk vásárolni könyveket és a többit... De nem tudom hogy mit vegyek fel.
- Várj... elmehetnénk? Szóval menjek én is?
-Persze! Csak nem gondoltad hogy egyedül fogok vásárolni!!
-Hát nem. Na jó hadd nézzem a választékot!- Megjött a kedve! Egy kis vásárlás mindig feldobja.... És az is hogy segíthet kiválasztani a ruhámat. Berohant a gardróbomba, ami akkora volt mint a szobám. Egymás után dobálta a földre a ruhákat a válla fölött. Majd kijött kezében egy szürkés farmerral és egy szürke laza toppal.
-Ez lesz az alap! - Alap!! Szuper!!Szóval még rám fogja aggatni a kiegészítőket is!
-Aly!! Ezt hallottam! - Jó..jó bocsi .... mondtam neki gondolatban közben pedig jókat nevettem.- Magas vagy lapos sarkú csizmát szeretnél?
- Legyen lapos!
-Gondoltam. - Nem hiába Diana elég jól ismer...- Most az egyszer nem kínozlak .... legyen csak két nyaklánc és semmi más ....
-Köszönöm! - Hálát adtam az istennek hogy jó kedve van. De tényleg... mitől is van jó kedve??
-Örülök hogy kedves hugicám végre észhez tért!
-Én is... Akármennyire is fáj érzem hogy jobb lesz így. - Nem volt túl nagy kedvem lelkizni.....
-Megértem... - válaszolt nővérem gondolataimra.
-Ezeket vedd fel!- mutatott az ágyra ahova a választott ruhadarabokat és kiegészítőket dobta.-Én is elkészülök aztán indulhatunk!
-Rendben.- Miután kiment gyorsan magamra kapkodtam a ruhákat és már indultam is kifelé. Lerohantam a lépcsőn és pont beleütköztem a már kész Diana-ba . Sikeresen dőltünk el. Nem csak mi dőltünk, hanem a röhögés is belőlünk. Nagy nehezen feltápászkodtunk, de még mindig nevettünk. Diana elindult az ajtó felé és felvette a kabátját. Én is követtem és felvettem a bőrkabátom. Kint szállingózott a hó. Diana beült az anyósülésre én pedig a vezetőülésre. Szokásommá vált gyorsan hajtani így most is tövig nyomtam a gázt. ...

Alesha ruhája